Értelmetlen...
Mégis belevágnak. Új világot álmodik a két alma, fenn, a tetőn, a rohadás folyamatában. Az örök pozitív összeáll a negatívval, s együtt teremtenek egy szebb jövőt maguknak.
Értelmetlen.
Nem egyszerű a helyzetük. De elkezdtek végre hinni valamiben, együtt. Abban, hogy az, hogy így jártak, nem jelenti mindennek a végét. Sőt. Talán épp ellenkezőleg...
Legalábbis… Úgy érzik...
...
Valljuk be... Ez azért elég nevetséges... Hiszen a tetőn rohadnak... Kimondva kimondatlanul ez egy elég elcseszett helyzet…
…
Értelmetlen...
...
De megpróbálják.
Megpróbálják, mert más esélyük nincs... El kell indulniuk egy úton, hogy a rosszat felváltsák a jóval… Rosszabb esetben a „csak jobbal”… De már az is legalább valami lenne...
…
Értelmetlen.
…
...
De igazuk van.
